A történet a következő:

Angliában dolgoztam és a világ lúzereit, hülyéit, idiótáit összegyűjtő fórum, az utazas.com olvasgatásával múlattam az időmet. Szerencsétlenségemre hozzászóltam egy-két témához, aminek az lett a vége, hogy az ott látható és kitakarhatatlan/nem titkositható email cimemre érkezett néhány levél amiben segitséget kértek angliai munkavállaláshoz.
A dolgok úgy alakultak, hogy egy közülűk, S.MIHÁLY nevezetű parasztgyerek végül nagyon kitartó volt és kihoztam magammal angliába.
Már az első nap kiderült, hogy valami súlyos mentális problémája van a gyereknek és anglia helyett inkább a pszichiátriára kellett volna mennie, de mivel mint a cimben is irtam, én képtelen vagyok nemet mondani igy inkább hagytam, hogy a púp tovább nőjön a hátamon...
Az első napok történései :
Barátunk sofőr akart lenni én pedig már jó előre leszerveztem a munkahelyemen, hogy felveszik. Mivel előzőleg otthon is évekig sofőrködött, úgy gondoltam neki való lesz. Saját autóval saját költségre bevittem a cég irodájába, ahol ÉN töltöttem ki a jelentkezési lapokat helyette. Nem azért, mert nem tud angolul, hanem képtelen volt egyedül megcsinálni. Ezután angol jogositványt kellett igényelnie és bankszámlát nyitni.
Elvittem a bankba, ott a szájába rágtam, hogy ha azt kérdezik dolgozik-e akkor mondjon igent és ha kell adja meg a cég adatait ahol dolgozni fog, mindent leirtam neki egy papirra - hiszen már le volt beszélve, hogy felveszik igy tulajdonképpen fixnek tekinthető.
Bemegy a bankba, én ott állok mögötte. A recepciónál az első kérdés természetesen az volt, hogy van-e munkája. Ez a szerencsétlen egyből rávágja, hogy "NO", plusz, hogy még jobban érthető legyen rázza a fejét és még a kezeivel is mutogat, hogy nincs...
Persze egyből elküldték a picsába.
Elmagyarázom részletesen, hogyan kell angol jogsit igényelni, kitöltöm a papirt, útnak eresztem a megfelelő hivatalba (DVLA).

Amig a jogsija meg nem jön, naponta bejár a városba és GYALOG teszi meg az 5 és fél kilométeres távot, mivel nem mer a buszra felszállni.
Talál valami csöves melót egy autómosóban, ahol kap napi 10-20 font közötti összeget.

Eljön a napja, hogy mehet tesztvezetésre és irásbeli tesztre a céghez. Korán reggelre kell mennie, buszra továbbra sem hajlandó felszállni, közli, hogy majd ő gyalog elmegy (8 kilométer). Csak néztem mint a moziban... Reggel 6-ra kell menni, 8 kilométer gyaloglás, tehát 4-kor el kell indulnod, mire odaérsz hulla leszel és igy akarsz megfelelni a teszteken?
Hát mit csináljak.... jön a válasz. Jó, telefon be, a beosztásom el tudják-e cserélni délutánra, hogy ezt a faszt be tudjam vinni reggel kocsival. Nem tudnak cserélni, adnak egy pihenőnapot ami fizetetlen. OK, legyen. Reggel kocsival beviszem.
Előbb tesztlapok. Alap kérdésekkel amit egy friss jogositványos sofőrnek is illik tudni (vezetési,pihenő és munkaidővel kapcsolatos kérdések többnyire). Egy óra múlva, könnybe lábadt szemekkel jön, ki : "nem jött össze". ennyi.
Másnap (miután elviselem, hogy mindenki azon röhög, hogy milyen hülyék a magyarok), megtudom, hogy az 50 kérdésből mindössze H Á R O M  jó válasza volt....

Továbbra is ott lakik nálam, enni már nincs mit neki, az otthonról hozott zacskós leveseket eszi meg reggelire, aztán egész nap semmi. Este ha adok neki a sajátomból akkor eszik, ha nem akkor éhesen fekszik le.
Pár nap után már nem birom tovább nézni a szenvedő képét, munka után bemegyek a cégemhez, elmondom mi van, kértem, hogy adjanak neki még egy esélyt. Egy órán át kérek, igérek, könyörgök mire belemennek.
Mivel ez egy sofőr-ügynökség, igy több céggel is kapcsolatba vannak (én fixen egy helyen dolgoztam garantált minimum kifizetett idővel, külön szerződéssel).
Mánap már hivják, mondják mikorra és hova menjen.
Ahová mennie kell, az kb 25 kilométerre volt onnan ahol laktunk. 
A kérdésemre, hogy mivel megy ki oda a válasz a szokásos, majd gyalog. 
- És elindulsz már előző nap te nagyokos?????
Megint fizetetlen szabadnap, hajnali ébresztő, kiviszem a céghez. Addig nem mozdulok el onnan amig nem biztos, hogy jó helyre jöttünk.
Hazamegyek, 3 óra múlva hivom, hogy mi a helyzet. Még vár, nincs megrakva a pótkocsi.
Ugyanez a helyzet 4 és 5 óra múlva is. Majd amikor 6 órával a kezdés után felhivom, csak ennyit közöl : "már hazaküldtek". Miért???? "Megkérdezték, hogy mennyit vezettem már angliában jobbkormányos kamiont én meg megmondtam, hogy még semmit".
Megint kocsival kimentem érte, oda-vissza 50 kilométer, hazahozom.
Pár napig megint az elgyötört arcot nézegetem, majd elmegyek vele a városba munkát keresni. Egy ügynökség felveszi, másnapra igérnek neki konkrétumot. 
Én éppen dolgozom, amikor boldogan hiv, hogy szóltak neki az ügynökségtől, hogy menjen be mert van munka egy raktárban. Odamegy (gyalog) , megkapja a cimet (ez is vagy 20km a várostól egy ipari parkban) majd egy órát ácsorog az iroda előtt mert nem tudja hogyan és merre induljon. Felhivom, hogy mi van. Válasz "még nem tudom, mert nem tudom hogy menjek ki oda". Menj oda a buszpályaudvarra és érdeklődj. Vagy ülj be egy taxiba.
Közben én lenyomtam egy rövidebb fuvart és utána (kb 3 órával később) újra felhivtam.
Nem hittem el , még mindig ott ácsorgott és várt a csodára!
Ekkor mondtam neki, hogy jobb ha haza indulsz mert ott egyből kellett az ember és nem fél nap múlva. Aztán igazam is lett mert fél óra múlva szólt, hogy hivták, hogy már ne is menjen.
Óriási szerencsével pár nap múlva talált egy kamionos munkát. Első munkanapja elkezdődött, majd hiv, hogy mi lehet a baj mert "a kamion úgy indul mintha fékeződne".
Telefonon túl sokat nem tehettem, elmondtam pár tippet (fék, levegő kábelek) és ennyi.
Nemsokára hivom, hogy sikerült-e. válasz :" már elzavartak.... a féket nyomtam a gáz helyett azért fékeződött" 
Én itt már nem tudtam, hogy röhögjek vagy sirjak az egészen.
Közben elmentem neki kocsit venni, hogy ne gyalogoljon az őszi esőkben. Megvettem az autót az ebay-en, tárgyaltam az eladóval, kivittem a saját kocsimmal a saját szabadidőmben, szájába rágtam mit kell csinálni az átirásnál.
Elmentem vele egy ügynökséghez, ahol éjszakai levélválogatásra kerestek embereket. Kitöltöttem helyette a jelentkezési lapokat. Már aznap este mehetett dolgozni. Mivel én tudtam, hol van a cég, elmagyaráztam neki a nem túl bonyolult útvonalat, sőt papirra is lerajzoltam. (M6 pálya, 25-ös kijáró körforgalomban jobbra, első lámpánál balra. bonyolult?)
Este csörög a telefon, elhaló hangon közli "nem találtam meg..." Ekkor már én is elveszitettem a türelmem : "hogy lehetett ezt nem megtalálni???? megvolt a 6-os pálya? - igen. lementél a 25-ös kijáratnál??? nem, a 23-asnál mentem le.... És miért ha egyszer elmondtam, hogy a 25-ös!? - hát azt hittem rosszul mondtad..."
Mivel fogalma sem volt,hogy merre jár, több mint egy órába tellt mire telefonon odanavigáltam. Elkésett, de szerencséje volt és nem zavarták haza. Lenyomott 8 éjszakát. Persze, ahogy egy igazi nagybetűs lúzerhez illik, elfelejtették a fizetését átutalni. A hülye egy szó nélkül túltette magát rajta : "nem fizették ki, majd máskor kifizetik vagy ha nem akkor nem". És képes lett volna annyiban hagyni! Elmentem az ügynökséghez, reklamáltam, az első 4 éjszakát ki is fizették, a második 4-et már nem, de azt már nem voltam hajlandó elintézni neki, úgy is maradt kifizetetlenül.
Folytatta tovább az életet az autómosóban napi 10-25 fontért....
Közben hozzám kijött a család, tőlem el kellett költöznie. Talált egy szobát valahol a város szélén ahonnan ezután is rendületlenül gyalogolta le a 4-5 kilométeres távokat napjában kétszer... 
A történethez tartozik, hogy ha én nem hivom fel telefonon, ő magától egyszersem emelte fel a telefont, hogy legalább megkérdezze, hogy élek-e még. De ha valami kinja volt, egyből ott volt.... Amikor megjelent mindig kapott enni-inni, szerencsére a feleségem jól főz és szeret különlegességeket az asztalra tenni, igy állandóan jól lakottan mehetett el tőlünk. Sőt, az asszony mindig csomagolt neki kaját, ha valami megmaradt vagy nem kellett azt mindig megkapta.
Vinnyogott az otthon hagyott nője után. Mondtam, hogy a ryanair-nél most "Nullás" akció van, még illetéket sem kell fizetni. Erre csak panaszkodott, hogy az biztos nem úgy van, átverik csak, meg majd utána több százezres számlát kap róla, stb. Fogtam magam, a neten megvettem a csajának a repülőjegyet. Elmondtam merre van a reptér liverpoolban. visszafelé persze eltévedt de a nője előtt nem mert felhivni és segitséget kérni (az én szerencsémre ).
Nem hogy erre nem mondtak még egy köszönöm-öt, de arra sem amikor elvittük őket kirándulni, mert egész nap csak otthon gubbasztottak a 2x3 méteres szobában.
Nem sokkal karácsony előtt láttam egy hirdetést, hogy a helyi busztársaság sofőröket keres. Mivel volt buszra is jogsija, felhivtam és elmondtam neki, hogy hová kell menni jelentkezni, stb. "Jó, majd bemegyek, úgyis kell az ember nekik később is, meg biztos megértik ha ma nem tudok menni". Két hétig baszott az egészre, majd fogtam magam, elmentem a buszgarázsba, megérdeklődtem a feltételeket, elmondtam mióta van jogsija. Mondták,hogy nagyon jó, küldjem be. Végül hosszas rábeszélésre végül bement. Majd hivott is egyből, hogy nem tudja kitölteni a kérdőivet meg a jelentkezési lapot. Telefonon mondtam neki, hogy hová mit irjon (kreáltunk egy kis gyakorlatot, mert az nem volt neki).
Másnap csodák-csodája, felvették egy kamionos céghez. Elment egy éjszakai fuvarba egy másik sofőrrel, majd két nappal később egy nappali fuvart is kapott ugyanazzal az emberrel. Útközben elbambult és csak a leállósávba rántva a kormányt tudta elkerülni, hogy megtolja az előtte álló kocsisort. Az esemény nem lehetett egyszerű mert valaki felhivta telefonon a céget, hogy mi is történt, onnan meg pár percen belül hivták a sofőrt, hogy dobja ki azt a faszt a vezetőülésből. Igy innen is kirúgták.

Eljött a karácsony, haza akart menni, de újból elfogta a rettegés az ingyenes repülőjegytől (majd a reptérről elküldik, utólag többszázezres számla,stb) és közölte, hogy ő inkább marad. Kérdeztem : 1) mit csinálsz itt karácsonykor amikor minden halott? Lenne bőr a képeden egy idegen családnál ott pofátlankodni karácsonykor????
Végül megint az lett, hogy én vettem meg a jegyét és én vittem ki a repülőtérre.
Karácsony után visszajött. Én pedig véletlenül belebotlottam egy hirdetésbe, hogy a helyi busztársaság sofőrt keres. Nosza, hivom, mondom mi van, hova kell menni jelentkezni, stb.
"Hát majd másokor elmegyek, úgyis vesznek fel később is embert...."
Csak legyintettem, elmentem a buszgarázsba, megérdeklődtem a feltételeket majd addig baszogattam mig végül elment oda. Persze egyből hivott, hogy nem tudja kitölteni a jelentkezési lapot. Telefonon mondtam neki, hogy hová mit kell irni, plusz egy kis gyakorlatot is kreáltunk neki mert az valójában nem volt.
Behivták tesztvezetésre. Úriember akart lenni, igy egy szarrá kopott és fakult ezeréves bársony öltönyben plusz egy az állandó hipózástól már átlátszó, eredetileg fehér - de ma már szürke ingben odaállitott.
Magam is meg voltam lepődve, hogy felvették! Közölte, hogy akkor most ő hiv meg minket egy vacsorára (persze csak duma volt, ha arra várok éhen halok).
Ő elkezdett dolgozni, hetente kapta a fizetését, péntekenként fel kellett hivnia az anyukáját, elmondani, hogy mennyit kapott és tételesen felsorolni, hogy mire és mennyit költött.
Ha szabad napja volt bent ült a lakásban, még akkor is ha 2-3 nap volt egymás után. A házból csak akkor tette ki a lábát ha elmentem érte autóval és elvittem magammal. 
Saját magához képest jól keresett. Igaz, alig kapott többet mint a minimálbér, de mivel kenyéren és vizen élt, az ég világon semmit nem vett magának, igy szinte az egész fizetése megmaradt. Hónapokon át nézegetett egy classic american cars újságot a könyvesboltban, mindössze szaros 2.50-be került, de sajnálta rá a pénzt. A végén fogtam és megvettem neki.
Rongyos elkopott ezer éve hordott ruhákban járt. Újat nem vett, mert "az biztos drága". 
Végül elrángattam egy outlet-be ahol 1-2-5-10 fontokért lehetett márkás cuccokat venni és vett magának pár normális ruhát, de a pénztárnál úgy fizette ki azt a nyavajás 20 fontot, mint akit akasztani visznek.
Közeledett a húsvét, jött a panaszáradat felőle, hogy haza kéne menni, de nem mer szabadságot kérni mert "mit mondanak, hogy idefogadtak én meg nem akarok dolgozni". Kérdeztem, hogy a munkaszerződése szerint mennyi fizetett szabadsága van évente. "24 nap" - mondta. Akkor tölts ki egy szabadság kérőlapot és add le. "jó, jó, de majd mit mondanak, most jöttem pár hónapja, majd mondják hogy akkor menjek és odaadják a helyemet olyannak aki nem megy szabadságra". 
Végül a honvágy győzőtt és beadta a kérelmet amit természetesen el is fogadtak. Majd jött hozzám én meg egy órán át böngésztem a netet, hogy a legolcsóbb repülőjegyet megtaláljam neki, majd kivittem a repülőtérre is.
Mivel még mindig nem volt normális bankkártyája, igényeltem neki prepaid mastercard-ot, hogy legalább repjegyet tudjon majd magának venni. Megjött a kártya, aktiválni kellett volna, de azt ugye telefonon el kell intézni, igy barátunk inkább a sarokba dobta a kártyát.
Egész addig amig végül én nem aktiváltam helyette.

Meg volt halva az internetért, de a könyvtárba nem tudott mindig elmenni. Akkor lett saját internete, amikor vettem neki egy laptopot, elráncigáltam egy "3" shopba és ott vetettem vele egy prepaid internet előfizetést USB modemmel. Ezt persze mind nekem kellett beállitani és feltelepiteni neki.

Mint már emlitettem, nálunk mindig evett-ivott, sőt ha valamiből többet főzött a feleségem, mindig szóltunk neki, hogy jöjjön és vigye el - természetesen ingyen.
Egyszer elhivott, hogy valamit csinálni kell a számitógépén. Előző nap jött meg otthonról. Vigyorogva mondta, hogy egy bőröndnyi kaját hozott, mert disznót vágtak. Nekiállt mellettem zabálni : sonkát, szalonnát, sült húst - eszébe sem jutott, hogy megkináljon!
A végén már annyira zavart a sok jó illat, hogy én szóltam neki : B+ azért megkinálhatnál ha már itt vagyok és dolgozok a szaros gépeden. - Ja, kérsz? Kaptam egy fél szelet sonkát, jó sok zsirral meg egy szelet száraz kenyeret...

Tönkre ment a kazán a lakásban ahol lakott. Se fütés, se melegviz. Majd meg fagyott éjszakánként, fürdeni úgy tudott, hogy a tűzhelyen lábasokban melegitett magának vizet... Annyi esze nem volt, hogy vegyen egy hősugárzót 10 fontért, fürdeni meg jöhetett volna hozzánk. Végül meguntam az állandó nyavajgást és elmentem vettem neki hősugárzót. Vihorászott, hogy milyen jó meleg van :)

Közben én elkezdtem szervezni egy kanadai munkát, kivándorlást. Megrettent, hogy mi lesz vele nélkülem. Jönni akart, de a következő problémákba ütközött :
- Mit mondanak a munkahelyén, hogy befogadták ő meg most elmegy
- Anyuci nagyon haragudni fog, mit fog mondani otthon
- A barátnője szerint kanadában azért laknak kevesen mert ott óriási a szegénység és a nyomor.
Végül az egyedülléttől való rettenet győzött és aláirta a szerződést azzal a bevándorlási ügyvédi irodával amivel én is. 
Persze az interjúra nekem kellett elvinnem, a jelentkezés lapot nekem kellett kitöltenem és postáznom.

Nekem szépen halad a bevándorlási ügyintézés, neki csak akkor ha én intéztem. Mert őkelme még arra sem volt képes, hogy ha irnak neki egy emailt akkor elolvassa, az ügyvédektől kapott levelet csak akkor bontotta ki, ha szóltam neki, hogy apám, hát olvassuk már el mit is irtak neked. Az összes nyomtatványt én töltöttem ki helyette, fénymásoltam a doumentumait, postáztam a cuccait. 
Amikor kifelé küldtünk valamit, mindig a lelkére kötöttem, hogy csak FedEx vagy DHL mert sima postával elveszhet és a bizonyitványok, forditások nem éppen olcsók.
Nem is volt semmi gond, minden haladt szépen, majd a kanadai busztársaság hitelképességi vizsgálatot kért tőle, ami sikertelen lett, lévén még nem volt egy éves bankszámlamúltja angliában meg semmilyen hitele vagy szerződése ami alapján credit score-t kapott volna. Enélkül viszont a busztársaság nem alkalmazta. Mondta, akkor jön oda kamionsofőrnek ahová én.
Jó. intézzük.

Amikor nekem eljött az utolsó nap angliában, elhivtam, hogy segitsen pakolni. Egy teherautó vitte a kanadába küldendő dobozokat, a másik a Magyarországra küldendőket.
Először vagy 20 sms-ben nyavajgott, hogy neki akkor szabadnapot kell kérni és az mennyi pénz kiesés, stb. Végül mondtam, hogy ide ne jöjjön ezek után.
Aztán csak eljött, de amikor az első szállitó megérkezett, neki hirtelen haza kellett mennie, mert elfelejtette elzárni a gázt. Egyedül hordtam ki 32db dög nehéz dobozt az egyik és 21 dobozt a másik teherautóba....
Majd miután minden és mindenki elment, megjelent, hogy "na, nem kell pakolni?".
Pár nappal előtte már láttuk, hogy mi az, amit nem akarunk vagy nem tudunk innen elvinni.
Felajánlottuk neki megvételre ezeket röhejes áron. Egy fél éves Sharp mikrót 10 fontért, egy kenwood komplett 7.1-es hifitornyot 15 fontért, másfél éve 1200 fontért vásárolt profi SLR fényképezőt 300 fontért és még egy csomó apróságot fillérekért. Semmi nem kellett neki.
De a rakodás után megmaradt pár dolog, mondtam amit akar elviheti ingyen. Na akkor még az elhajlott vállfákat, a kettétört ruhaszáritót és a félig üres mosogatószert is elvitte!
Hivott egy taxit, hogy a sok kukába szánt vackot el tudja vinni....

A szerszámosláda nem fért be a dobozokba, igy kiszedtem belőle néhány fontosabb dolgot, a többit a vadonat új márkás ládával együtt feljánlottam 10 fontért neki ( benne fúrógép, multiméter, forrasztópáka és még legalább 10 kiló egyéb szerszám). "á, az sok nekem".

Végül ingyen persze, hogy kellett! De hazafelé gyalog ment és be kellett mennie a buszpályaudvarra , hogy megnézze a beosztását. Odahivott, hogy fogjam meg a szerszámosládát és menjek el vele messzire. Miért? kérdeztem. "mert ha bent meglátják nálam, majd azt hiszik, hogy maszekolok valahol, elfáradok , másnap fáradtan megyek dolgozni és kirúgnak" no comment....

Közben én kijöttem, itt duplán lebeszéltem neki a helyet, kinyomtatták aláirták a munkaszerződésését, ideadták nekem, hogy küldjem el neki és kérdezzem, meg, hogy mikor jön interjúra. Közben ez a szerencsétlenség, mivel már nem voltam ott, hogy intézzem a dolgait, az ügyvédi irodával felmondta a szerződését, az iratait sima postával kérte vissza (nehogy már fizetni kelljen érte) és természetesen egy része el is veszett útközben. 
Ekkor minden szemétládának elhordott emailben, hogy ez miattam van, ennek egyedül én vagyok az oka mert miattam akart kanadába jönni. És ez most neki micsoda kár, mert az angol buszos cégtől kapott oklevelei vesztek el (6 hónap balesetmentes vezetés meg hasonló baromságok) és ezt csak 20 fontért pótolják neki.
Visszairtam, hogy egyrészt nem én voltam a postás, nem én kértem/küldtem sima postával, én megmondtam neki, hogy csak fedex/dhl, tehát mi közöm van nekem ehez, és a véleményem, hogy alapból hülye, hogy rászánt egy csomó pénzt majd akkor lép vissza amikor megkapta a munkaszerződést....
Erre egy fenyegető emailt kaptam, hogy azonnal fizessem ki az őt ért károkat.
Válasz : te meg fizesd ki azt az időt, energiát, benzint, szabadnapot, szaktudást, információt amit tőlem kaptál.
ÉS erre jött egy válasz :" majd találkozzunk itt és itt és szétverem a pofádat, csak gyere!"

Na, igy segitsen az ember másoknak, főleg egy ilyen parasztgyereknek akit S.MIHÁLY-nak hivnak.
 

Aki meg szeretné nézni ezt a köcsögöt az iwiwen, az itt megteheti láthatja amit villog a fényképezőállvánnyal amit tőlem kapott, feltölti képeket a laptopra amit vettem neki és felteszi az iwiwre az internet segitségével amit intéztem neki és dicsekszik a munkahelyével amit szintén én szereztem neki.

http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=14415996

 Lehet neki gratulálni!